Nézőpont Intézet
 

FŐOLDAL

BEMUTATKOZÁS

SZOLGÁLTATÁSOK
- közvélemény-kutatás
- politikai elemzés
- stratégiai tanácsadás

KAPCSOLAT



Nézőpont Intézet Zrt.
H-1054 Budapest,
Alkotmány utca 15.
Tel.: +36-1-2691843
Fax: +36-1-3010823
irodanezopontintezet.hu






Slota hazafiságra nevelne



Főszabály a politikában: ha kikapsz, tegyél lehetőleg minél hamarabb egy olyan bejelentést, ami súlyánál fogva alkalmas arra, hogy feledtetni tudja a kudarcot a közvéleménnyel. A november 15-i szlovák megyei választások első fordulója után már tudni lehetett: Fico szociáldemokrata kormánypártjának egyértelmű győzelme mellett a másik legfontosabb következmény a nacionalista SNS súlyos leszerepelése. Ján Slota pártja azonban, meg sem várva a második fordulót, máris előállt legújabb javaslatával: a „hazafias törvénnyel”.

Az elmúlt hétvégén tartott megyei választások első fordulóját megelőző hetekben három kérdés foglalkoztatta az elemzők és megfigyelők többségét. Az első az volt, hogy lesz-e 20 százaléknál magasabb választási eredmény, a második, hogy milyen erőviszony rajzolódik ki a magyar választókat megszólítani kívánó MKP és az első megmérettetésén résztvevő Híd-Most között. Végül a harmadik, talán legösszetettebb problémahalmaz a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) köré csoportosítható: hogyan szerepel majd a Ján Slota vezette kormányerő, milyen rövid-középtávú stratégiával állnak majd elő a voksolást követően, és végül, mivel próbálják a közvéleményt formálni a parlamenti megmérettetésig hátralévő fél évben.

A kérdések közül kettőre a választás viszonylag egyértelmű választ adott: a részvételi arány éppen hogy meghaladta a 20 százalékot, a két magyar erő közül pedig egyértelműen a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja szerepelt jobban. Az SNS szereplésének elemzése azonban, főleg az előzmények tükrében, valójában már a 2010-es parlamenti választások lehetséges forgatókönyveire enged következtetni. A Ján Slota vezette kormánypárt ugyanis a 408 megszerezhető mandátumból kevesebb, mint tízet tudhat magáénak, öt megyében nem lesz közgyűlési frakciója, önállóan indított elnökjelöltjei pedig mind leszerepeltek. A gyenge teljesítmény kontrasztját az adja, hogy a pártot a Robert Fico vezette Smer és Meciar-féle HZDS látványosan mellőzte és nem tekintette partnernek, így veresége nehezen magyarázható külső okokkal. Hogy Fico és Meciar miért döntöttek Slota pártja elszigetelése mellett, arra minden bizonnyal az SNS által felügyelt környezetvédelmi tárca korrupciós botrányai szolgáltatnak magyarázatot. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy négy minisztercserét követően a kormányfő – felrúgva a koalíciós szerződést – megfosztotta az SNS-t a portfoliótól. (Emiatt Slota tiltakozásának adott hangot, sőt: pártja bejelentkezett a kisebbségi tárcáért is, azonban a nyelvtörvény miatti diplomáciai bonyodalmak közepette Fico megőrizte realitásérzékét, mikor válaszra sem méltatta az SNS igényeit.)

Klasszikus szabály a politikában: ha súlyos vereséget szenvedsz, és nem akarod akár egy napnál is hosszabb ideig viselni a „vesztes” bélyeget, jelents be olyat, ami alkalmas a közvélemény figyelmének elterelésére. Ezt az axiómát Slota és pártja is ismeri, ezért jelentették be már a választás másnapján a „hazafias törvény” tervezetének benyújtását. A jogszabályjavaslat értelmében az államnak támogatnia kellene a hazafias büszkeséget, erősíteni kell a hazafias nevelést az iskolákban, a közszolgálati médiában, az állami hivatalokban, valamint bevezetnék a Szlovák Köztársaság iránti hűségeskü intézményét is. Ilyet kellene tennie például az állampolgároknak az első személyi igazolvány átvételekor, illetve beiktatásuk előtt az állami tisztségre kinevezetteknek. A parlamenti-, a kormány-, valamint a megyei és a helyi önkormányzati ülések kötelezően a himnusz eljátszásával kezdődnének, akárcsak a sportesemények és a tanítási hetek. Minden tanteremben kötelező lenne elhelyezni a nemzeti lobogót és címert, a himnusz szövegét, valamint az alkotmány „Mi, a szlovák nemzet…” kezdetű preambulumát.     

A mindösszesen három szakaszból álló törvénytervezet célja, hogy a 2010-es választásokon az SNS versenyben maradjon a nacionalista szavazatokért folytatott küzdelemben.  A piac viszonylag fixszámú szavazóból áll, azonban a voksokért minimum három párt konkurál, és egyelőre úgy tűnik, ebben a versenyben a kormányzó Smer a rá kevésbé veszélyes HZDS-t választotta – alárendelt – szövetségesül. Nem elhanyagolandó ugyanakkor, hogy a Median legfrissebb felmérései szerint az SNS még mindig közel 10 százalékon áll (9,8%), ami ugyan csökkenés a nyárelejei 12,1 százalékhoz képest, ám még mindig bőven az ötszázalékos bejutási küszöb feletti érték, ami továbbra is erős zsarolási potenciált jelent a párt számára.

Az SNS motivációja könnyen dekódolható: kormányon maradni 2010 után még négy évig. A Smer ezzel szemben azzal számol: ha már a gazdasági válság miatt meggyengült gazdaság nem tud elviselni egy olyan nagyarányú jóléti osztogató programot, amiért „hálából” Fico pártja egymaga megszerezné a többséghez szükséges 76 mandátumot a pozsonyi parlamentben, akkor legalább ne két párttal kelljen fenntartani a koalíciót. A kormány ballasztjává az utóbbi időben ugyanis egyértelműen az SNS vált, míg Meciar pártja különösebb zavarkeltés nélkül ért el közel 9 százalékot a júniusi EP-választáson (ott, ahol Slotáék mindössze 5,5 százalékot kaptak).

Mindez nem számít jó előjelnek a 2010-es választási kampány hangvétele szempontjából, ugyanis ha hivatalossá válik a politikai szakítás a Smer+HZDS és az SNS között, akkor az minden eddiginél jobban felerősítheti a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni verbális fellépést, amelyben a versenyben maradás feltétele az lesz, hogy ki tud lehetőleg még erősebb nacionalista üzenetet megfogalmazni. Az SNS törvénytervezete egyértelműen a téma kisajátítására tett első kísérletként értelmezhető, és könnyen elképzelhető, hogy a következő hónapokban ehhez a diskurzushoz igazodik majd a Smer, és vele együtt a HZDS is.

Ilyen kontextusban különösen felértékelődik a kisebbségi magyar érdekartikuláció, azonban az MKP és a Híd-Most közti nyílt rivalizálás könnyen oda vezethet, hogy a korábban egységesen megjelenő magyar szavazat szétaprózódásával egy újabb törésvonal jelenik meg a határon túli politikában. Bugár Béla, a Híd-Most vezetője ugyanis a választások után kijelentette: ha úgy adódik, szövetkeznének a Fico-vezette Smer-párttal az új kormánykoalíció felállításáról annak érdekében, hogy ezzel szigeteljék el az SNS-t. A legbizarrabb forgatókönyv így akár az is lehet, hogy 2010 után lesz egy kormánypárti és egy ellenzéki magyar erő Pozsonyban. 


Kitekintő.hu, 2009. november 22.



Cikkek, írások

Netkampányolók - FigyelőNet, 2010./07. szám - február 18.
Slota hazafiságra nevelne - Kitekintő.hu, 2009. november 22.
Az ibériai jobboldal nyomorúsága - Kitekintő.hu, 2009. november 2.
Szexbotrány és hátszél: Sarkozy megingott - Kitekintő.hu, 2009. október 23.
Kortárs konzervativizmus - Heti Válasz, 2009. október 8.
Kendőzetlen vita Franciaországban - Propeller, 2009. július 3.
Európa jobbra mozdult - Kitekintő.hu, 2009. június 10.
Egység és revansvágy - Kitekintő.hu, 2009. május 14.
Készülődnek a francia radikálisok - Kitekintő.hu, 2009. március 19.
Mit jelent ma kereszténydemokratának lenni? - Kitekintő.hu, 2009. március 3.
Nyereség mindenekelőtt? Tanulságok válság idején - Kitekintő.hu, 2009. február 24.
Új angolszász konzervativizmus - Kitekintő.hu, 2009. február 3.
Bajban az ibériai jobboldal - Kitekintő.hu, 2009. január 27.
A mérsékeltség dicsérete – 30 éves a Commentaire - Kommentár 2009/1
Virtuális erő és valóságos gyengeség - Kommentár 2008/6






Szánthó Miklós
2010. szeptember 7.,
kedd 06:40



Szomszéd Orsolya
2010. szeptember 7.,
kedd 18:00



2010. szeptember 8.,
szerda 12:30