Nézőpont Intézet

Új angolszász konzervativizmus

David Cameron, az 1997-es választások óta ellenzéki Konzervatív Párt elnöke új alapokra kívánja helyezni a brit konzervativizmust. A fiatal vezető egyre több szimbolikus téren szakít a thatcheri gazdaság- és társadalompolitikával, amellyel – paradox módon – olykor a blairi hagyományt továbbvivő munkáspárti kormányhoz képest is kifejezetten baloldali ügyeket „vesz át”. Mindebben a Nagy-Britanniát sújtó válság is közrejátszik.

A konzervatív vezető már tavaly ősszel, az akkor hatvanéves Országos Egészségügyi Szolgálat (National Health Service, NHS) állami kézben tartásának üzenetével jelezte, hogy színre lépése a poszt-thatcheri privatizációs üdvtan korszakának lezárulását jelenti a brit jobboldalon. Ehhez egy alapjaiban megújított szakpolitikai program is társul, hogy az NHS melletti kiállás ne csak ad hoc javaslatnak tűnjön.

Mindezt úgy is lehet értelmezni: mivel az utóbbi három választás eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a brit szavazók többsége „ridegnek” és „érzéketlennek” tartja a konzervatív alternatívát, Cameron most mindent megtesz azért, hogy megváltoztassa az emberekben az 1980-as években rögzült tory sztereotípiáit. Ehhez több jól csengő hívó szó társul az új jobboldali retorikában, úgymint az „együtt érző” konzervativizmus, a „széttöredezett gazdaság és társadalom” helyreállítása, valamint számos, felvállalt progresszív érték. Érdekes megjegyezni, hogy a compassionate conservatism egyszer már megjelent, az Óceán túlpartján, George W. Bush 2000-es elnökválasztási kampányában – más kérdés, végül mi lett belőle.

Cameron legutóbb egy baloldali agytröszt, a Demos szakmai konferenciáján beszélt arról, hogy a gazdasági válság ellenére a politikának egy „becsületesebb társadalom” építésén és a környezet védelmén kellene fáradoznia. Igaz, az előadásból nem maradtak ki a hagyományos konzervatív értékek, úgymint a családok támogatása és a jótékonykodás angolszász hagyománya melletti kiállás. Cameron ezt követően a baloldali The Guardian napilapnak adott interjújában beszélt arról, hogy az együtt érző konzervativizmus a klasszikus angolszász tory filozófián kívül magába foglalna bizonyos kereszténydemokrata értékeket is. Szerinte e két hagyomány között a legfontosabb összekötő kapocs a társadalmi felelősség, ami különösen a posztmodern „széttöredezettség” korában fontos. A nyílt társadalom, az értékrelativizmus és a multikulturalizmus politikát bíráló pártelnök a brit közösségi élet védelmében „korszerűsítené” a konzervativizmust.

Ha Cameron projektje sikerrel jár, és jövőre választási győzelemre vezeti a Konzervatív Pártot, azzal egészen biztosan egy újfajta angolszász konzervativizmus születik. A pártelnök minden jel szerint elszánt, diagnózisai pedig – főleg a gazdasági válság sújtotta brit társadalom esetében – egyre gyakrabban találkoznak a valósággal.

Könnyen lehet, hogy a „harmadik utat” egy újfajta konzervativizmus váltja fel a szigetországban.

Kitekintő.hu, 2009. február 3.

Cikkek, írások